Egy hideg téli estén Mici néni fasírtot készít. Hűséges kutyája Füli figyeli gazdája minden mozdulatát. Nagyon szereti Mici néni fasírtját.
Hogy Füli meg ne egye a fasírtot vacsora idő előtt, Mici néni a szekrény tetejére teszi azokat.
Füli szemével kíséri az eseményeket.
Füli szemével kíséri az eseményeket.
Mici néni készíti a levest, ez lesz a fasírt előtt. Fülinek is jut belőle egy csirkecomb.
Elkészül a vacsora, Mici néni tálalna, de jaj. Hová lett a fasírt?
„Szégyelld magad Füli! Tudod, hogy a fasírt nem csak a tiéd.”
Füli nagyon elszomorodik. „De én nem is ettem meg a fasírtot.”
Füli nagyon elszomorodik. „De én nem is ettem meg a fasírtot.”
Hirtelen egy hang hallatszik a padlásról. Mi lehet ez?
Vajon ki lehet odafent? Mici néni és Füli felmászik a padlásra.
„Nahát, ez egy kis egér.” A padláson, a fasírtos tányér mellett egy meglepett kisegér ül.
„Ne haragudj rám Füli. Igazságtalanul szidtalak le. Te egy nagyon jó kutya vagy.”
Mici néni meghívja az egeret is, hogy vacsorázzon velük. Együtt ülnek az asztalhoz és megosztják az újabb adag fasírtot.
A mese szövegét írta: Léstyán Réka